Kezembe akadt az egyik Ágacskás könyv, a Beszéljünk róla?! . Kb. ott nyílt ki, ahol arról van szó, hogy mennyire fontos a vérszerinti szülőkről is beszélni, beszélgetni a gyerekkel, leginkább a gyermek veszteségélményeinek feldolgozása miatt. És azon gondolkodom, hogy én mennyit és mikor beszéltem a…
Ma Mindenszentek, holnap halottak napja, és dől rám a facebookon a gyászolós, emlékezős megosztások tömkelege. Ma többször is eszembe jutott Szöszi szülőanyja. Amikor lemondott Szösziről el kellett gyászolnia őt. Tudom, hogy nem volt könnyű neki. Hogy sokáig szenvedett az örökbeadás után. A kezdeti…
Ma hajnalban, amikor fogtündért játszottam, és kicseréltem az ajándékra a tegnap kipottyant és a fogtündérnek gondosan kikészített fogacskát, megálltam egy kicsit, néztem, ahogy békésen alszik, és eszembe jutott a 8 évvel ezelőtti napsütéses reggel. Izgatott voltam. Végre mehettünk a gyámhivatalba,…
8 évvel ezelőtt ilyenkor már egyáltalán nem volt felhőtlen a helyzet. Szöszi nem fogadott el szinte semmit, nem evett, nem ivott, vészesen besárgult, a 3400 g-mal született gyerek ekkor már csak 2900 g volt, azaz fél kilót veszített három nap alatt. Mi is kezdtünk fáradni, mert abban a három napban…