Az idei a 12. anyák napja, amit úgy élek meg, hogy van gyerekem, hogy engem is köszöntenek ezen a napon. A legelső még a kórházban telt, és egy barátnőm hívott fel azzal, hogy boldog első anyák napját kívánjon. Olyan hihetetlen volt az egész, hogy annyi év után, most már én is azon a térfélen…
Az egyik munkatársam lánya babát vár. Időről időre átszellemült örömmel meséli, hogy épp hol tartanak a várandósságban, mekkora már a pocak, mi volt a legutóbbi vizsgálaton, mi látszott az ultrahangon? Ahogy kíséri a lánya terhességét, mintha egy kicsit a sajátját is újra élné. Ma hajnalban a…
Mert minden anya "igazi". Ha ő nem hordja a méhében, akit én a szívemben, akkor most nincs gyerekem. Ha én nem hordom a szívemben, akit ő a méhében, akkor a gyerekem anya nélkül maradhatott volna.
Megvolt az iskolai anyák napja. A tanító néniken és két, régebbről ismert osztálytárs anyukáján kívül nem tudja senki, hogy Szöszi nem az én pocakomból született. És ezt egyáltalán nem bánom. Néha jó elvegyülni. Nem másnak lenni. A hétköznapjainkat amúgy sem úgy éljük, hogy az örökbefogadásnak…
Anyák napja kapcsán azon gondolkodtam, hogy pillanatnyilag számomra mit jelent a gyerekem szülőanyja? Milyen a viszonyom hozzá? Az nem kérdés számomra (és bízom benne, hogy a hozzánk közel állók számára sem), hogy Szöszi édesanyja én vagyok. Nagy baj lenne, ha ebben nem lennék biztos. De akkor ki ő?…
Öt évvel ezelőtt ültem a parkban a klinika mellett, tele voltam aggodalommal, hogy a gyerekem, aki akkor hivatalosan még nem is volt a gyerekem vajon meggyógyul-e, ki tudunk-e keveredni abból a bürokratikus slamasztikából, amibe a születése után kerültünk, és akkor felhívott az egyik legkedvesebb…