8 évvel ezelőtt ilyenkor már egyáltalán nem volt felhőtlen a helyzet. Szöszi nem fogadott el szinte semmit, nem evett, nem ivott, vészesen besárgult, a 3400 g-mal született gyerek ekkor már csak 2900 g volt, azaz fél kilót veszített három nap alatt. Mi is kezdtünk fáradni, mert abban a három napban…
8 év, 2921 nap, +1 trombózis, -1 vese, + 8 hónap bölcsőde, + 4 év óvoda, szeret hintázni, biciklizni, úszni, rollerezni, legózni, trambulinon ugrálni, imádja a Balatont, a fagyit, a pattogatott kukoricát és a mozit, Ruminit, Spongya Bobot és a Star Wars történeteket, fél a sötétben, ami a szívén, az…
8 évvel ezelőtt reggel elindultunk Százhalombattára, hogy megismerkedjünk valakivel, aki akkor egy gyermeket hordott a szíve alatt. Nagyon izgultam. Egy kicsit amiatt is, hogy milyen lesz ő, el tudom-e fogadni, de sokkal inkább amiatt, hogy ő el tud-e majd fogadni engem a születendő gyermek…
Nyolc évvel ezelőtt még soha olyan közel nem álltam ahhoz, hogy gyerekem legyen, mint addig bármikor is. Azt hittem, hogy felkészültem, hogy tudom, mi vár rám, tudom, hogy mi jelent anyának lenni. Pedig semmit nem tudtam. Addig minden rólam szólt. Én akartam gyereket, én akartam terhes lenni, én…
Nem tudom, hogy aki a vérszerinti gyermekét neveli, hogy éli meg a születésnapokat és azok közeledtét, de bennem minden évben már hetekkel korábban megjelenik egyfajta nyugtalanság. Síróssá válok, mindenen elérzékenyülök, közben megrémít az idő múlásának gyorsasága, és egyre erősebb a…
Iskolából hazafelé, minden előzmény nélkül:
- Mama, meséld el, amikor megszülettem!
- Azt a napot, amikor éjszaka telefonáltak, hogy menjünk a kórházba?
- Nem, előbbről.
- Akkor onnan, amikor megláttam a talpacskád a néni pocakjában?
- Nem, még előbbről.
- Jó. A Papa és a Mama, nagyon-nagyon…
A héten megint kaptunk egy szerencsétlen megjegyzést az örökbefogadással kapcsolatban. Így a szokásosnál is többször ráfeledkeztem. Gyönyörködtem a vonásaiban korán reggel, amikor még aludt, napközben, amikor elmélyülten játszott, és nem vette észre, hogy figyelem. A járomcsontja, álla, szájának íve…
2017.01.31.
4 nap után ma először volt láztalan. Rajzolt nekem és ráírta. Az első saját magától, csak úgy, önszántából, önállóan leírt szava. Az első próbálkozással nem volt elégedett, azt kiradírozta, és újra írta.
Anyák napja kapcsán azon gondolkodtam, hogy pillanatnyilag számomra mit jelent a gyerekem szülőanyja? Milyen a viszonyom hozzá? Az nem kérdés számomra (és bízom benne, hogy a hozzánk közel állók számára sem), hogy Szöszi édesanyja én vagyok. Nagy baj lenne, ha ebben nem lennék biztos. De akkor ki ő?…
7 évvel ezelőtt az utolsó óráit töltötte a vérszerinti anyukája pocakjában. Amikor megszületett és elvágták a köldökzsinórt a fizikai kötelék megszakadt közöttük, de sejt szinten örökre egymáshoz tartoznak. És ez jó. Ahogy örökre hozzám is tartozik, attól a pillanattól fogva, hogy először ölelhettem…