Ma éjszaka lesz kereken hat éve, hogy hajnali kettőkor megszólalt a telefonom. Ezzel elkezdődött életem leghosszabb napja. A Gólyahír Egyesület vezetője hívott, hogy induljunk, mert a szülőszobán van a kismama, aki szerette volna, hogy én is ott legyek vele. Fél négyre értünk oda a kórházba. Nem…
Ma délután a szokásos heti nagybevásárlás során az Intersparban végig kellett nézni a lego felhozatalt. És ahogy mutogatta, hogy ezt is szeretné, meg ezt is, meg ezt is, elöntött a hála érzése, hogy mennyire jó, hogy ő van nekem, és milyen jó, hogy ilyen békés és normális életünk van, hogy a…
Öt évvel ezelőtt ültem a parkban a klinika mellett, tele voltam aggodalommal, hogy a gyerekem, aki akkor hivatalosan még nem is volt a gyerekem vajon meggyógyul-e, ki tudunk-e keveredni abból a bürokratikus slamasztikából, amibe a születése után kerültünk, és akkor felhívott az egyik legkedvesebb…
Az UH kép szürke foltjaiból egyszer csak kirajzolódott egy talpacska és öt gyöngyszem ujj. A legszebb látvány volt egész addigi életemben. Ennek tegnap volt kereken öt éve. Ma reggel ez a talp kilógott a paplan alól, és ahogy takargattam be, hogy ne fázzon meg, eszembe jutott ez az emlék, és hogy…
Ha ránézek, tudom a szeme színéből, hogy épp milyen hangulata van. Ismerem minden egyes körmének az ívét, a lábujjai állását, a bal lapockája felett a foltocskát, ami szív alakú, és akkor jelenik meg, amikor betegnek készül lenni. Ismerek minden szőrszálat a lábszárán, és tudom, hogy milyen a bőre…