Ha ránézek, tudom a szeme színéből, hogy épp milyen hangulata van. Ismerem minden egyes körmének az ívét, a lábujjai állását, a bal lapockája felett a foltocskát, ami szív alakú, és akkor jelenik meg, amikor betegnek készül lenni. Ismerek minden szőrszálat a lábszárán, és tudom, hogy milyen a bőre illata vagy a lehelete. Ismerem az erek rajzolatát a halántékán, és minden ráncot az orrán, amikor dühösen összehúzza. Tudom, hogy hol van forgó a fején, és a fülkagylója rajzolatát is könnyedén felidézem. Tudom, hogy mitől nyugszik meg, tudom, hogy minek örül, hogy mire vágyik, hogy mitől fél, és hogyan sóhajt nagyokat álmában újszülött kora óta. 
Saját vagy örökbefogadott, számomra nem értelmezhető a különbség.