Az a bizonyos telefon
- Tudod, milyen nap van ma?
- Csütörtök.
- Igen, csütörtök, és egy nagyon különleges ünnep.
- Ünnep? Mit ünneplünk?
- 11 évvel ezelőtt este hívott fel Mórucz Gabi néni, hogy van egy kismama, akinek a pocakjában növekvő baba lehet, hogy nekünk akar megszületni.
- Én voltam az a baba.
- Igen, Te voltál.
- Örültél, hogy én vagyok a pocakban?
- Nagyon örültem, és nagyon izgatott is lettem, de akkor még nem tudtuk, hogy Te vagy a pocakban. Csak annyit tudtunk, hogy van egy baba, azt sem tudtuk, hogy kisfiú vagy kislány. Arra még várni kellett, hogy kiderüljön. Előbb találkoznunk kellett a nénivel, akinek a pocakjában voltál.
- Sokat kellett várni?
- Egy hetet.
- Ha várni kell, egy hét olyan hosszú, mint 100 év.
- Hát nagyjából úgy éreztem, hogy soha nem fog eltelni. Nagyon izgultam, elmentem fodrászhoz, hogy jól nézzek ki, ha találkozunk a nénivel. És számoltam a napokat.
- És milyen volt találkozni?
- Azt majd egy hét múlva mesélem el, ha annak lesz az évfordulója.
- De Mamaaa, tudod, hogy nem tudok várni, meséld el most!
- Majd egy hét múlva. Addig erről a várakozásról beszélgetünk egész héten, hogy mit csináltam 11 évvel ezelőtt, hogy készültem a találkozásra a nénivel és Veled.
- Az jó lesz, már alig várom!
